Alexander Wolf Writings

2026 nyara embert és társadalmat egyaránt próbára tesz. Európán talán soha nem látott hőhullám söpör végig, nyomában szárazság és emberi nyomor. Talán nem kivétel ez, hanem egy szörnyű jövő előképe, amelyre fel kell készülnünk. Vannak dolgok, amelyekre nincs ráhatásunk, ilyenek az időjárás és a Duna vízszintje, valamint a folyó vizének hőfoka. Azonban társadalomként összefogva át lehet vészelni ezt az időszakot, lehet csökkenteni a válsághelyzeten és együtt el tudnánk kezdeni azokon a stratégiákon és megoldásokon dolgozni, amelyek a túlélésünket és a normális életünk megőrzését szavatolhatják.

Olvasgatva a Facebook bejegyzéseket, a kormány felületei és posztjai, valamint az újságírók szövegei alatt kialakult kommentháborúkat, egy olyan kép rajzolódik ki a szemem előtt, amely egy szilánkokra tört társadalmat ábrázol. Ettől függetlenül úgy érzem, hogy van remény, és sokan mégis tudtunk együtt működni, takarékoskodni ezekben a vészjósló és nehéz időkben.

A novella sokat merít ezekből a dolgokból; a Facebookon olvasott kommentekből, bejegyzésekből és Magyar Péter és Forsthoffer Ágnes nyilatkozataiból. Valamint külön köszönet illeti a kék kanta meme-ért Halász Noémit, aki hasonlóan és találóan szintén jól le tudja írni társadalmunk áfiumát. Mint ahogyan az másoknak is eszükbe jutott, szemünk előtt valamilyen szinten megelevenedni látszik az amerikai Idiocracy című 2006-os film is.